Az Ige birtokában pedig a gyermek gazdag lesz, semmi hiányt nem szenved, mert az Ige az élet, igazság, világosság, igazságosság, üdvösség, öröm, szabadság, bölcsesség, erény, kegyelem, dicsőség, és minden jó ígérete felmérhetetlen gazdagsággal.
Szeretnénk, ha programunk is olyan forrása lehetne óvodásainknak, nevelőtestületünknek, a szülőknek, ami a mindennapok gyakorlatában igyekszik betölteni mindnyájunk „szomjúság” érzetét!
„Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm, Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem. Lelkemet felüdíti, igaz ösvényen vezet az Ő nevéért.
(23. Zsoltár 1-3.)
Gyermekkép
1. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család.
2. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei.
3. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok kiegyenlítését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását is).
4. Az óvodai nevelésben alapelv, hogy:
a) a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi;
b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását;
c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.
5. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik:
- a gyermeki szükségletek kielégítéséről,
- az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről;
- a testi, lelki, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról;
- a gyermeki közösségben végezhető sok színű –az életkornak és fejlettségnek megfelelő –tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról;
- e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról,
- keresztyén és emberi értékek közvetítéséről;
- a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.
6. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.
7. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását.
Az ember egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető individuum, ugyanakkor szociális lény. Programunk a fejlesztésben kiindulópontnak tekinti a 3-7 éves korú ép és fogyatékos gyermek pszicho szociális fejlődési jellemzőit. A személyiség kialakulásának alapfeltétele a szűkebb és tágabb társadalmi környezettel való optimális kapcsolat, amelyben a gyermek megkülönböztetés nélkül életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségleteivel is közreműködik. Az óvodai nevelés gyermekközpontú és befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik.
Olyan óvodás gyermekeket szeretnénk nevelni, aki tudja, soha nincsen egyedül, aki fontos, aki biztonságban van Istennél. Stabil értelmi, érzelmi, lelki értékeket elsajátítva alkalmas az iskolai beilleszkedésre, és teljesítményre, aki megismerkedik a keresztyén hit - és életmód alapjaival, kinek cselekedeteit, szavait a Jézus Krisztus iránti szeretet fogja meghatározni.
„Ha szerettek engem, megtartjátok parancsaimat...” (János 14,15)
Az ember bibliai ábrázolásából világosan kitűnik, hogy az embernek - tehát a gyermeknek is - vezetőre és kísérőre van szüksége. Mi nevelők, óvónők akkor tudjuk helyesen vezetni, kísérni óvodásainkat a krisztusi úton, ha mi is tanítványok vagyunk, akik Krisztustól akarunk tanulni, mert szavaink, tetteink csak Ő általa lesznek hitelesek a gyerekek között. Nekünk, keresztyén óvónőknek szívbéli örömünk van, amit tovább adhatunk a gyerekeknek úgy, hogy tekintetüket, figyelmüket, gondolkodásukat az Úr Jézusra irányítjuk.
Meggyőződésünk, hogy Krisztus maga nevel: a pedagógus, a család, egyház úgy, és olyan mértékben nevel, amennyiben Jézus arca formálódik ki rajta. Tudjuk, hogy hitet sohasem lehet senkibe se belenevelni, mégis előkészítő munkára szükség van hozzá. Munkánk, szolgálatunk ezt az előkészítést szeretné elvégezni az óvodai nevelés országos alapprogramjában meghatározott célok, feladatok végrehajtásával együtt.
„Az Úr ad erőt népének, az Úr megáldja népét békességgel.” (29. Zsoltár 11. vers)
Óvodánk, a várpalotai Evangélikus Keresztyén Óvoda városunk központjában helyezkedik el . 1990. szeptember elsején kezdte meg működését, akkor önkormányzati és egyházi fenntartásban, jelenleg önálló gazdálkodású, és önálló jogi személy.
Épületünket lelkészlakásból alakíttattuk át kétcsoportos óvodává 1993 nyarán. Folyamatos pályázatokon való részvétel útján elnyert összegekből sikerült fejlesztenünk belső felszereltségünket. Udvarunkat, az egészséges életmód egyik fontos színterét udvari játszószerekkel gazdagítottuk, és a zöld terület növelésével biztosítjuk óvodásaink sokféle tevékenységét. 2001. szeptember 1-jén szenteltük fel az új, harmadik csoportunkat a Kulturális Örökség Minisztériuma és az Országos Evangélikus Egyház segítségével. Elkészült az Integrált nevelési programunk, és megkezdődhetett egy kis létszámú csoportban az integrált nevelés: 5 sérült gyermek együttnevelése egészségesekkel.
Óvodánkba a jelentkezés a város egész területéről és annak kistérségéből történik. A beíratott gyermekek felvételének feltételei elsősorban
Gyermekférőhelyünk jelenleg 85 fő. Evangélikus vallásúakból nem tudjuk ezt a létszámot biztosítani, ezért a fennmaradó helyre felvesszük mindazokat, akik nevelési célkitűzéseinkkel készségesen egyetértenek.
Az óvodai nevelés országos alapprogramjában előírt tevékenységi formák mellett óvodánkban a bibliaköri foglalkozások is szerepelnek.
Tudjuk, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben óvodánk nevelő munkájával kiegészítőként szeretne segítséget nyújtani a családok számára a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig, legfeljebb hét éves korig. Óvodánk elsődleges funkciói: óvó - védő, szociális, nevelő - személyiségfejlesztő, habiláló-rehabilitáló, a keresztyén hit - és életmód megalapozása.
Keresztyén elkötelezettségű nevelésünkben meghatározó szerepe van a gyermeki személyiség megkülönböztetés nélküli elfogadásának, személyiségének tiszteletben tartásának, megbecsülésének, és a gyermek iránti őszinte szeretetnek. Lehetővé tesszük személyiségfejlődését, az egyéni szükségletek figyelembe vételével képességeinek kibontakoztatását. Ehhez szükségesnek tartjuk a családok tájékoztatását, velük való együttgondolkodást, gyermekük teljes személyiségének kibontakoztatása érdekében közös felelősség érzetük hangsúlyozását. Gyermekük keresztségekor tett fogadalmuk, hitvallásuk alkalmával beleegyeztek gyermekük hívő keresztyénné nevelésébe az egyház segítségének igénybe vételével. Nevelésünk akkor lesz teljes értékű, ha a családokkal együtt tudunk gondolkodni, cselekedni, egy cél felé tartunk, amit együtt szeretnénk elérni. Ez pedig nem lehet más, mint a boldog, kiegyensúlyozott, biztos alapokkal rendelkező, Istenben bízó, Őrá hagyatkozó gyermek, aki belső tartásával, testi egészségével alkalmas az iskola, majd később az élet kihívásainak megfelelni.
Az óvoda és a család kapcsolatrendszerében a program új lehetőséget tár fel. Igyekszik megteremteni az egyensúlyt a családi és az intézményes nevelés között úgy, hogy kiegészíti, gazdagítja azt. Az óvodában folyó keresztyén nevelés hatására az egyes családoknál olyan szokások jelennek meg, amelyek életmódjukban szemléletváltást jelentenek, megváltozik értékrendjük, meg tudják határozni a fontossági sorrendet.
Az együttnevelés célja, feladatai: Óvó – védő-segítő kezet nyújtani a gyerekeknek, a családnak, létrehozni egy olyan emberi kapcsolatrendszert, amelyből merít a gyerek, a család, és az óvodai testület.
Keresztyén szellemiségű nevelésünk fontos színtere még a három történelmi egyház (evangélikus, katolikus, református) temploma. Megismerkednek óvodásaink a három egyház köszönés módjával a liturgiai renddel. Evangélikus szervezésű, és fenntartású óvodaként elsődlegesen a saját templomunkkal, annak belső elrendezésével, tárgyaival és azok funkcióival ismerkednek meg gyermekeink. Ennek érdekében templomi istentiszteleteken veszünk részt, és ünnepi alkalmainkat is ott szervezzük, így a szülők is részesei nevelőmunkánk ezen szakaszának.
Óvodai nevelésünk célja
5. Móz. 6,5-7: „Szeresd azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből! Maradjanak a szívedben azok az igék, amelyeket ma parancsolok neked. Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról akár házadban vagy, akár úton jársz, akár lefekszel, akár fölkelsz!”
Keresztyén óvodánk tevékenységét az alábbi célok határozzák meg:
Az egyéni életkori sajátosságok figyelembevételével megismertetjük óvodásainkat a keresztyén hit és életmód alapjaival.
Optimálisan biztosítani a játékon keresztül a kiegyensúlyozott, sokoldalú, harmonikus személyiség életkori sajátosságainak megfelelő kibontakoztatását, megerősítését az egészséges és a sajátos nevelési igényű gyermekek számára. Ezzel egyidejűleg tudatosan és tervszerűen alakítani azokat a szociális, értelmi, lelki, testi képességeket, amelyek alkalmassá teszik a gyermekeket a fejlettségüknek megfelelő iskolatípusba való beilleszkedésre.
Óvodánk a családoknak szeretne segítséget adni a keresztyén szellemben történő nevelésben, életmód kialakításában.
Célunk, hogy a gyermekek Istent élő személyként, létező valóságként ismerjék meg az óvodai élet során, és ne tárgyiasult erkölcsi szokásokhoz kötődjön.
Lelki nevelés értelmezése
A lelki nevelés kiemelt, fő feladatunk az anyanyelvi neveléssel együtt. Ez határozza meg a tevékenységi formákat, a fejlesztés tartalmát és a nevelés kereteit.
A keresztyén hit alapjainak ismeretére nevelésünk meghatározó Igéje:
„A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés. (Zsidókhoz 11,1)
Az ember kettős természetű: lelki és testi. Lelki természete szerint –amelyet léleknek neveznek – lelki, belső, új ember; testi, külső, ó ember.
„Jóllehet külső emberünk megromlik, a mi belső emberünk mégis megújul napról napra.” (2 Korinthus 4,16)
Ebből a különbségből következik, hogy az Írásban ugyanarról az emberről (gyermekről) ellentétes dolgokat állítanak, mivel ugyanabban az emberben két egymással szemben álló ember harcol, mert a test kívánsága ellenkezik a lélekkel, és a léleké a testtel.
„Mert a test a lélek ellen törekedik, a lélek pedig a test ellen; ezek egymással ellenkeznek, hogy ne azokat cselekedjétek, amiket akartok.” (Galata 5,17)
Egyetlenegy szükséges a keresztyén élethez, igazságossághoz és szabadsághoz: ez pedig az Isten szent igéje, Krisztus evangéliuma.
„Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik.” (Máté 4,4)
Biztosnak és kétségtelenül bizonyítottnak tekintjük, hogy a lélek mindent nélkülözhet, kivéve Isten igéjét, amelyen kívül semmi más nem segít az emberen, így a gyermeken sem.
Az Ige birtokában pedig gazdag lesz, semmi hiányt nem szenved, mert az ige az élet, igazság, világosság, igazságosság, üdvösség, öröm, szabadság, bölcsesség, erény, kegyelem, dicsőség és minden jó ígérete felmérhetetlen gazdagsággal.
Az Igét hirdetni, tanítani annyit jelent, mint a lelket gondozni, megigazítani, és megszabadítani.
Isten parancsa a gyermekek tanítása, nevelése az Ő ismeretére, a Vele való közösségre. A Biblia számos igehelye támasztja ezt alá, hadd említsünk néhányat:
„És az igék, amelyeket e mai napon parancsolok neked, legyenek a te szívedben. És gyakoroljad ezekben a te fiaidat, és szólj ezekről, amikor a te házadban ülsz, vagy amikor az úton jársz, és amikor lefekszel, és amikor felkelsz.” (5Mózes 6,6-7)
„Ti atyák, ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek azokat az Úr tanítása és intése szerint” (Efezus 6,4)
„De te maradj meg azokban, amiket tanultál és amik rád bízattak, tudván kitől tanultad. És hogy gyermekségedtől fogva tudod a szent írásokat, amelyek téged bölccsé tehetnek az üdvösségre a Krisztus Jézusban való hit által.” (2Timóteus 3,14-15)
Tehát nem csak az Ószövetségben találunk egyértelmű, világos felszólítást a gyermekek tanítására, hanem az Újszövetségben is. Számos igehelyből kiderül, hogy az Úr Jézus milyen nagyra értékelte a gyermekeket, és a gyermeki állapotot, és hogy tanítása nekik is szólt. Világosan kitűnik ez néhány evangéliumi híradásból (Márk 10,13-15; Máté 19,13-15; Márk 9,33-37; Máté 18,2.3.5.).
Jézus Krisztus maga fordult a gyermekekhez, a gyermeki lelkületet a keresztyén lelkület példaképének tartotta (mindenekelőtt a gyermeki bizalmat és függőséget). A gyermekeknek szükségük van az élethez mindarra, amire a felnőtteknek: világosságra, levegőre, táplálékra stb.
A gyermekek is testből, lélekből, és szellemből álló emberek, ezért testi és szellemi táplálékra egyaránt szükségük van. Érvényes rájuk is az Úr Jézus szava:
„Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely az Isten szájából származik” (Máté 4,4)
Természetesen ezt a „táplálékot” a gyermekeknek megfelelő módon kell elkészíteni, vagyis a módszer, amellyel a bibliai üzenetet közel hozzuk számukra, más, mint a felnőtteknél, a tartalmának azonban nem szabad másnak lennie.
A gyermek még nem rendelkezik élettapasztalattal, vagy legalábbis nagyon kevéssel, ezért különösképpen szüksége van iránymutatásra, és értékmérőkre. A tájékozódás hiánya és a szellemi éhség arra indít bennünket, hogy a gyermekeknek valami szilárd, maradandó értéket adjunk, táplálékot, amely gyermeksége és egész élete számára tartást és tájékozódási képességet ad. A Biblia üzenetét szeretnénk gyermekeinknek útravalóul adni, hogy azok legyenek cselekedeteik értékmérői, és azok alapján tudjanak eligazodni korunk szellemi áramlatai között.
A Biblia ugyan nem tartalmaz megfogalmazott neveléselméletet, de Jézus Krisztus élete, példája a nevelés alapjává és zsinórmértékévé lehetnek.
A bibliai neveléshez két fontos feladat kapcsolódik:
hitre segíteni: ez Jézus Krisztusra mutatást jelent,
megmutatni a hit útját: ez azt jelenti, hogy a bibliai történeteket lefordítjuk a gyermek nyelvére, összekapcsoljuk mindennapi világával és problémáival és lelki gondozói segítséget is nyújtunk neki félelmeiben, kudarcaiban, kérdéseiben.
A Bibliát nem csupán szavakkal, hanem életvitellel is közel kell vinnünk a gyermekhez. Elsősorban azzal nevelünk, hogy milyenek vagyunk, másodsorban azzal, hogy mit teszünk, és csak harmadsorban azzal, hogy mit mondunk!
Az Istennel való kapcsolatunk döntő hatású gyermekeink fejlődésére. Biblikus nevelésünk alapelve ezen a téren: úgy neveljünk, ahogy Isten minket nevel. Például:
1. példa: A kiengesztelődés.
Istentől elszakadt világunkat sok viszálykodás és békétlenség jellemzi, ez a helyzet a családban, és a gyermekek között is. Rendkívül fontos, hogy újra meg újra békességet teremtsünk, és megtapasztaljuk bűneink bocsánatát. A kiengesztelődés a Biblia egyik alapfogalma. Jézus Krisztus által békéltünk meg Istennel, benne tűnt el a mély szakadék.
2. példa: A gyermeket úgy kell elfogadnunk, amint van.
„Nem azért szeret téged az Isten, mert értékes vagy, hanem azért vagy értékes számára, mert szeret!” (Spurgeon: Hinni, tanítani, nevelni)
3. példa: Igazságra és őszinteségre való nevelés.
Nem az a baj, hogy vétkezünk, a nagy baj az, ha bűneinket eltitkoljuk, és nem valljuk meg őket. Aki őszintén megvallja Isten előtt bűnét, azon lehet segíteni.
4. példa: Igéjéből sokat megtanulni kívülről.
Amit kívülről megtanultam, az szilárd tulajdonommá lesz, és rendelkezésemre áll, valahányszor szükségem van rá.
5. példa: Imádkozásra nevelés. Egész életünk folyamán szükségünk van Valakire, aki előtt kiönthetjük szívünket és meghallgat minket. Gyermek-imádságok megtanításával és együttes imádkozással sokat segíthetünk a gyermekeknek.
Olvasni - hallgatni - megtartani:
ez a bibliai didaktikai nevelési módszer, és erre vonatkozik Isten ígérete.
Nagyon fontosak ebben a korban az élettörténetek a Bibliából (Noé, József, Dávid).
Erkölcsi szabályokat közvetítenek és nemcsak az értelmükhöz szólnak, hanem megmozgatják fantáziájukat, érzelmüket, akaratukat, és elkísérik őket egész életükben. A gyermeket erősen befolyásolják érzelmei és rendszerint ösztönösen cselekszik, ezért döntő dolog, hogy mit mondunk a gyermeknek, mert aszerint cselekszik. Erre szerintünk legalkalmasabbak a bibliai történetek, amelyek eszközök számunkra a lelki nevelésben.
A 2013/14-es tanévünkben indítjuk el óvodánkban a Baba-mamakört, és Ifjúsági alkalmainkat. Az előzőt az óvodánk kismamáinak szervezzük elsődlegesen, de örömmel várjuk a városból érdeklődő és szívesen bekapcsolódó kismamákat is gyermekeikkel együtt. Ezen alkalmak célja a pici babák ölbéli tanítgatása, együttjátszás, zenével való foglalkozás, pici barkácsolás anyukákkal, védőnői jelenléttel speciális baba torna, tanácsadás, és természetesen a piciknek adható az evangéliumnak „tejitala”, ami cseppekben adagolható, és mégis táplálja, védi, és erősíti belülről, és adja a léleknek is a növekedését. Erre a garancia Isten Igéje: „Isten adja a növekedést!”1Kor.3,11 Első alkalmunk október 18.-án pénteken 16 órakor kezdődik óvodánkban, Vp. Jókai út 10.
Az ifjúsági alkalmakat novemberben kezdjük, gazdag tartalommal. Ide várjuk a régi óvodásainkat, akik ma már tízen - és huszonévesek lettek, akik olyan helyet keresnek maguk számára, ahol átélhetik az egy közösséghez tartozást, ahová jó visszatérni, ahol megbeszélhetik örömeiket, gondjaikat, és szellemileg, lelkileg, és testileg is töltekezhetnek, ismerkedhetnek! Várjuk a város fiataljait, akik tartalmas és élményt adó közösségre vágynak! A megalakuló első időpontról tájékoztatás a városi lapokból, és a városi tévéből értesülhet mindenki!